Tartalomjegyzék
A kaktusz betegségek szerencsére nem sűrűn fordulnak elő. A kaktuszok ugyanis rendkívül szívós növények, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez, melyek az eredeti élőhelyükön van. A kaktusz fajták nagy része Dél–Amerika és Közép-Amerika száraz, sivatagos területein őshonos. Szintén egy nagy részük a Dél-Amerika őserdőkben és Ázsia trópusi- szubtrópusi területeiről származik. Ezeknek a növényeknek eltérőek az igényeik. Az utóbbiak az epifita kaktuszok, melyek a trópusi őserdők fáin élnek.
Kaktuszok kártevői
A kaktuszok nagyon népszerű növények, melyek népszerűségüket annak is köszönhetik, hogy ezek a növények nem igényelnek nagy gondozást. A talajigényüknek legmegfelelőbb a kaktuszföld és a meleg, napfényes, világos helyeken érzik jól magukat.
Mivel igen szúrósak és kemények viszonylag kevés károkozójuk van.
Ezek jellemzően:
- a takácsatkák
- a pajzstetűk
- szabadon tartva pedig a meztelencsigáktól kell óvni őket
Védekezés ellenük:
A takácsatkák ellen érdemes a növényeket langyos vízzel lezuhanyozni, mivel nem bírják a nedvességet. Felforralt majd visszahűtött vízzel is lehet naponta 2-3x permetezni. Ha ez már nem használ akkor csalánfőzet vagy zsurlófőzet is hatásos lehet. Ha ez sem bizonyul hatékonynak növényvédőszerek használata javasolt.
A pajzstetvek rendkívül szívós kértevők, ha felfedeztük a növényen, mindenképpen különítsük el a többitől. Majd csipesszel vagy éles késsel távolítsuk el őket ügyelve arra, hogy a növényt ne sértsük meg. Majd szappanos vízzel vagy hígított rovarölő szerbe mártott vattával töröljük végig a kaktusz leveleit. Ha ez már nem használ akkor felszívódó rovarölő szer használata szükséges.
A meztelen csigák ellen úgy tudunk védekezni, ha a növényt nem tesszük földre, hanem magasba, ahol a csigák nem érhetik el.
Kaktusz betegségek
A kaktuszok rendkívül kis gondoskodás mellett is igen mutatós dísznövények, melyek a tápoldatozást különösen meghálálják. Fontos, hogy a teleltetésük a fajtának megfelelő igények szerint történjen, mert sok növény csak úgy hoz virágokat.
Az öntözésük szinte az egyetlen buktatója a tartásuknak. Itt is függ az adott fajta igényeitől. Ha nem epifita kaktuszokról beszélünk, akkor általánosságban elmondható, hogy a növekedési időszakban igényelnek több vizet, a nyugalmi időszakban pedig minimálisan vagy egyáltalán nem.
Betegségüket a túlöntözés és az alul öntözés egyaránt okozhatja.
Túlöntözés esetén a gyökereik berothadnak, vagy nagyon nagy melegben akár meg is főhetnek. A pangó víz sem tesz jót nekik, így érdemes kevesebb vízzel többször locsolni. Két öntözés között érdemes hagyni a talaját kiszáradni. Szeretik a lágy vizet vagy az esővizet, ha lehetőségünk van rá, ezzel öntözzük. A túlöntözés kedvez a gombás betegségek előfordulásának.
Az alul öntözés hatásásra a leveleik lehullhatnak a növény ráncos, a levelei puhák, benyomhatók lesznek. Tartósan az alul- és a túlöntözés is a növény pusztulásához vezethet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaktuszf%C3%A9l%C3%A9k
Vissza a kategória cikkeihez